Na tessék, megint itt egy jó kis játék, melynek láttán a régi motorosok cinkosan összepillantanak: "Hú, emlékeztek még a Katakisra a jó öreg C64-en?" Ide mindenki helyettesítse be a számára leginkább megfelelő játék és/vagy platform nevét! Tökéletesen megfelel például az Io, az R-type, a Blood Money, a Cybernoid, az Apidya vagy a T-zero is, platformnak pedig például az Amiga. Akiknek ezek közül egyik sem mond semmit, ne aggódjon, bocsánatos bűnről van szó. :) Röviden vízszintes irányban scrollozó űrhajós lövöldéről van szó, mely stílus megteremtői már 20 évnél is régebben napvilágot láttak a fent említett gépcsodák valamelyikén.
Sok esetben láthat az ember olyan retro játék reinkarnációt, mely semmiben sem tud a neves előd közelébe férkőzni, csupán a hardware követelmény és a méret tekintetében tudja felülmúlni, ami valljuk be őszintén, nem biztos, hogy pozitívum. Ez esetben örömmel jelentem, kivétellel állunk szemben, mely a szabályt erősíti, ahogy azt már megszokhattuk. A játék nagyon addiktív, könnyen rá lehet "kattanni", de ha valaki nem játszik vele naphosszat, akkor is megéri a pénzét, hiszen a grafika itt nem csak felbontásban nagy, hanem minőségben is. Nagyon-nagyon nagy. Az első videókat látva még nem tudtam, megveszem vagy sem. Rengeteg dolog a képernyőn, talán kicsit kaotikus néha, gondoltam: "...ez most vagy hihetelen jó játék, vagy annyira rossz, hogy az már bűn." Tényleg ez volt az első gondolatom, de nem csak nekem, hanem sok más Store-os játékokat kedvelő ismerősömnek is. Aztán szerencsém lett, mivel egyikük megvette, és volt alkalmam kipróbálni. Ezek után egyetlen percet sem tétováztam, azonnal bevásároltam belőle. Talán szerencsésebb lett volna ha demo jelenik meg róla először, mert a video tényleg nem adja vissza a játékélményt. Mert az van rendesen. A grafika gyönyörű, ezt már korábban levonalaztam, de a sebessége is teljesen rendben van. Sem v-sync problémát, sem pedig lagolást nem tapasztaltam cooperative módban sem. A hangok terén mind az effektek, mind pedig a háttérzenék tökéletesek. Igazából az a véleményem, hogy a Ps3 egyik legjobb játéka a Soldner, főleg ha az árakat is belekalkuláljuk a hasonlításba. Nem tudok mást mondani, mint hogy csillagos hatost érdemel. Most pedig néhány szót a játékmenetről: A fegyverek melegszenek, tehát igyekeznünk kell amikor csak lehet pihentetni őket. Ha mégis túlmelegszik az aktuális fegyver, automatikusan vált a következőre. Természetesen a már birtokolt fegyverek között mi is szabadon válthatunk. A rakéták, amiket sajnos csak nagyon ritkán találunk, darab-áruk, vagyis egy felvett rakéta tényleg egy darabot jelent, ugyanakkor nagyon erős, érdemes a főellenségeknek tartogatni. A shockwave nevű lökéshullám külön gombbal aktiválható, kimondottan alkalmas szorult helyzetekben, ugyanis a tőlünk kb. fél képernyőn belül tartózkodókat rögtön átküldi a másvilágra. Alkalmas lehet még főellenségek gyengítésére, csak figyeljünk rá, hogy minél közelebbről vessük be. A felvehtő extrák sora elég rövid, van sima bonus pont, van fegyverzet hűtő, van plusz energia, vagy például game secret, ez utóbbi esetén a létező 5 darabból legalább 4 darabot kell megszereznünk minden világban a "titok" megismeréséhez. A pontrendszer online, lehet hasonlítgatni a haverokkal. A nehézségi szintekből 3 volt eredetileg, az easy, a normal és a hard, de közkívánatra bekerült az update-be egy very easy mód, gondolom nem kell magyaráznom ez mit jelent, kőkemény! Van még persze cooperative mód is, ahogy azt már említettem. Ehhez kell még egy kontroller, és mehet a harc. Megjegyzem, hogy a cooperative módban könnyebb teljesíteni a pályákat, szerintem legalábbis. Ami még nagyon pozitív volt a játékban, az a képernyő méretének definiálhatósága. Ez jól jöhet az SD televíziókon vegetálóknak, mert mint tudjuk, ott alapból veszik a bal és jobb oldalon is némi adat, de ez a jelenség így korrigálható. Hát akkor aki már megvette annak jó vadászatot, aki még nem, annak pedig nagyon ajánlom, nem fogja megbánni!
