Hosszúra nyúlt téli szünet után lássuk 2011 első górcső alá vett játékát, nevezetesen a Resident Evil 5 PlayStation 3 verzióját. A sorozatról bizonyára mindenki hallott többet-kevesebbet, ha másért nem, hát Milla Jovovich nevével fémjelzett filmeken keresztül került kapcsolatba a névvel. Hát a filmhez a játékoknak nem sok köze van, legalábbis konkrét köze nincs, ami nagy kár, mert az egyes epizódok simán megfelelnének remek filmalapnak, akár változatlan sztorival is. Lássuk hát a konkrétumokat!
Be kell vallanom, minden résszel játszottam, de nem minden részt játszottam végig. Az első részt -még a jó öreg PlayStation-ön- sikerült végigtolnom, ami azért is jó, mert bizony a szereplők visszatértek az 5. epizódban. De ne szaladjunk ennyire előre. Az első rész nagyságrendileg egy kastély körüli borzadalmas halálesetek okán indított akcióval indult, valamint az odavezényelt Bravo Team eltűnése miatt. Chris Redfield és Jill Valentine neve bizonyára rémlik még, ők voltak a S.T.A.R.S. Alpha Team ügynökei, melyek közül egyiküket mi irányíthattuk. Aztán ott volt még a csoport főnöke, Albert Wesker, akiről ronda dolgok derültek ki a játék kapcsán. Voltak még genetikai kísérletek, aztán az ennek eredményeképpen született zombik, volt húsevő növény, de akkora ami embert is eszik stb...
A második epizód már Raccoon City utcáin játszódik, ahol az Umbrella nevű vegyi cég rászabadítja a rettenetet a városra, méghozzá a T-vírus képében. Két hónappal vagyunk az első rész után, minden polgár zombinak öltözve vesz részt a különös utcabálon, ahol Claire Redfield (Chris Redfield húga, aki eltűnt bátyját keresi) és Leon S. Kennedy szolgáltatják a talpalávalót a sok alávalónak. Vagy ilyesmi... Miután kiderül, hogy Chris már a fertőzés előtt elhagyta a várost, hogy Európában szimatoljon az Umbrella után, nincs más hátra, mint eltakarodni a városból. Ennek az epizódnak nagy elismerést váltott ki a játékosokban az a tulajdonsága, hogy mindkét szereplővel többféle végigjátszás volt lehetséges. A játék amúgy rögzített kamerás grafikai megvalósítást kapott, melynek eredményeképpen nagyon részletgazdag, előre renderelt háttereket kapott, "mögötte" egy leegyszerűsített 3d modellel, mely kirajzolatlanul csupán az ütközések érzékelésére szolgált, ami a karakterek mozgásának meghatározásán túl látványosabb dolgokra is jó volt. (pl. az üres lőszerhüvelyek korrekt viselkedése)
Aztán jött a harmadik epizód, ahol ismét Jill Valentine szórakoztat minket, miközben -ki hinné- próbál kimenekülni Raccoon City-ből. Az értük küdött kávédarálót egy nagyon durva cucc, egy Nemesis sikeresen kilapítja, és Jill a vele történő harc közben még jól meg is fertőződik a T-vírussal. Carlos nélkül meg is halódna bizony, de Carlos-t olyan fából faragták, aki nem hagy csak úgy Jill-eket meghalni. Nagyjából ekkor indul a Resident Evil 2 cselekménye, tekintve, hogy a harmadik epizód picivel korábban kezdődik időrendileg. Persze mi tesszük tovább a dolgot, a Rail Gun segítségével kinyíródik a Nemesis, nekünk pedig 15 percünk van elérni a darálót, ami kiment minket a városból még a rakétatámadás előtt, merthogy a frankó president elrendelte a nukli ledobását, ami -hogy a South Park-ból idézzem- "...akkora lyukat üt az ózonrétegen, mint az alkarom százszor!" Nos, nem mérte le senki, sem Jimbo alkarját, sem az ózonba ütött lyukat, de szerintem simán stimmelhet adolog. Az viszont tuti, hogy Raccoon City elpárolog rendesen.
Aztán megérkezett a negyedik rész, az én kedvencem. Végre semmi Raccoon City, semmi metrókocsi, semmi modern cucc. Igazi középkori feeling, csodálat grafika, de tényleg, ebben a témában soha olyan nem láttunk, a hangok és a játékmenet pedig lenyűgöző. Szerintem a sorozat legjobbja. Ebben az elnök lányát, Ashley Graham-t kell kimentenünk a Los Illuminados karmaiból, mely egy nagyon különös szekta. "Katonái" a Los Ganados, akik a már megszokott zombiknál lényegesen okosabb és gyorsabb falusiak megfertőzve a Las Plagas nevű élősködővel. Megjelenik a lézeres célzó, a bővíthető hordtáska, rengeteg új fegyver, melyek fejleszthetőek, valamint egy rendszeresen felbukkanó árus, akitől bármit megvásárolhatunk. Ez az epizód engem teljesen rabul ejtett, kevés olyan játék van, amelyiket ennyiszer végigjátszottam. A hangulat, a történet, a grafika, a hangok, vagy a váltás képessége, hogy a zombis cuccot félre tudták tenni, ezek mind-mind közre játszottak abban, hogy az egyik legjobb PlayStation 2 játék váljon belőle.
De most hamar az ötödik részhez, mert erről kellene itt írnom bizony. Nos, a megszokott téli nyavaják (T-vírus??!!) leküzdése után néhány nap alatt sikerült átverekednem magam a játékon. A demo verzióval már nagyon régen sikerült játszanom PlayStation 3-on és már akkor eldöntöttem, nekem ez kimarad. A grafika szuper volt, a para is megfelelő mértékű, de az irányítás -több ezer más tesztelőhöz hasonlóan- nem jött be. Valahogy a 4-ben sokkal gördülékenyebbre emlékeztem. Ott sokkal egyszerűbb volt a melee támadások kivitelezése is emlékeim szerint. Szóval a demo elijesztett, aztán évekig meg is voltam a RE5 nélkül. Egészen addig, míg meg nem tudtam, hogy Szeni barátomnak van egy Gold Edition belőle. El is kunyeráltam annak rendje-módja szerint. Változott-e a véleményem? Először egyáltalán nem. A demoban szereplő "fejszés" (?!) vadállat leküzdése mindjárt a játék elejére került, én pedig csak sokadik nekifutásra tudtam abszolválni a dolgot. Persze más lett volna a helyzet, ha a csajt épeszű ember irányítja cooperative módban, de én az AI rendszert is tesztelni akartam, így kizártam a cooperative csatlakozást. Így a butácska csaj miatt kínszenvedés volt az eleje, sőt később is cincálta az idegeim rendesen. De hát a nők már csak ilyenek... Na de aztán belejöttem a dologba, és egyre jobban tetszett. Azt nem mondom, hogy a négyest felülmúlta, mert nem, de mindenképp felzárkózótt mögé. Voltak pillanatok, mikor azt gondoltam, még jobb is, de sajnos van néhány zavaró dolog, ami picit visszaveti a minősítést. Ez nem a grafika, az biztos. A Devil May Cry 4-ben is látott motor grafikája iszonyat jól nézett ki a 720p Samsung LCD-n, a hangok teljesen jók voltak, a fegyverek listája viszont furcsa. Nem tudom miért, de nekem a legtöbb fegyver túl gyengének tűnt, míg az RPG éppúgy egy lövéssel öl, mint a negyedik részben.
Nincs viszont sajnos bővíthető koffer, sem kereskedő, sem lőszer vásárlási lehetőség. A megszerzett kincseket a pályák elején, vagy halál esetén Continue után tudjuk pénzre váltani, és ilyenkor vásárolhatunk illetve upgarde-elhetünk. A hely viszont siralmasan kevés. Egyetlen fegyver a forgótáras gránátvető, amihez vehetünk lőszert, a többihez találni kell. Mondanom sem kell, Magnum lőszert talán két alkalommal találtam, bezzek géppisztolyba valót rengeteget. Ez ugyanis az a fegyver, amivel képtelenség bármit eredményesen támadni. Csak lő az ember, mint az oroszok, a dög meg csak jön (mint a Duna, ahogy Pelikán elvtárs a gátőr mondta anno). Zavart az is, hogy a legnagyobb ellenfeleket a játék közben kell megölni, a végén pedig egy azaz egy darab Wesker-rel küzdünk, még ha ki is lóg belőle valami randa csáp. A vele való csata menete egyébként szintén érdekes, de mivel nem akarok lelőni egyetlen poént sem, csak annyit írok, nem kell rögtön azt a gombot nyomkodni, amit épp kiír egy tárgy esetén, mert lehet, hogy nem az a megfelelő cselekvés éppen. Tudom, hogy ez ködösen hangzik, de tényleg nem akarok végigjátszás szerű leirást, az degeneráltaknak való, és mint olyan, ki kellene irtani gyökerestől. Számos játék izgalmát dobja el magától az a szerencsétlen, aki először elolvas egy olyat, aztán játszik. Már elképzelem, mikor a GranTurismo 5-ről is lesz végigjátszás, hogy aszongya: jobb, jobb, gáz, gáz, kicsi fék, négyes, ötös, fék stb.. Persze aki ilyet akar, talál bőven a neten (sajnos), de én csak annyit szeretnék elérni ezekkel az ismertetőkkel, hogy az emberek kedvet kapjanak az adott játékhoz.
A Resident Evil 5 egyébként nagyszerű példa a törekvésre, mert a demo miatt hozzám hasonlóan nagyon sokan mondtak le róla előre. De ha elolvassák, hogy bár én is így voltam ezzel, de a játék közben megváltozott a véleményem, talán ők is adnak neki egy esélyt. Ki tudja, talán a kedvenc játékukat találhatják meg így, és ha ehhez az én agymenésem csak 2%-ban segítette őket, már bőven megérte a pötyögtetést. A képeket igyekeztem jól kiválogatni, hogy minden epizód kapjon egy kis helyet vizuálisan is. A video az ötödikről készült természetesen, de vannak benne jelenetek a régi epizódokból is.
(A tesztjátékot Szeni barátom biztosítottam, köszönöm!)
| Grafika: | 99% |
| Zene/hang: | 95% |
| Játszhatóság: | 90% |
| Fizika: | 95% |
| Szavatosság: | 96% |
-cooperative mód
-látványos ellenségek
-valóban HD grafika
-nincs lag
-A.I. néha bugyuta
