Vajon rajtam kívül még hány régi motoros böngészi nap mint nap az AppStore oldalait valami jó kis C64/Amiga átirat után kutatva. Sajnos nagyon kevés eredménnyel zárul egy ilyen keresés, pedig a fent nevezett platformok játékai egyrészt konkrétan függőséget tudtak okozni, másrészt a jogdíjak sem lehetnek már annyira durvák. Ezenkívül mellettük szól(na) még az is, hogy a jó öreg Commodore masinákon futó játékoknak bizony sokmillió kedvelője futkos mostanság fel s alá, és tutira szívesen kapná elő a zsebéből az iPhone-t egy jó kis remake kedvéért. Hát itt van nekünk egy igazi gyöngyszem, a Flashback!
Először azt hittem rosszul látok, de aztán kénytelen voltam elfogadni, igen, itt van, megcsinálták. Ráadásul nem is mostanában. Valahogy nem sikerült megfelelő módon keresnem, vagy csak elkerülte a figyelmem. Rögtön meg is vásároltam, hogy tudjak nektek valami jó dologról is írni. A játék nem pluszos, így iPad és iPad2-n csak a pixelek mindkét irányú duplázásával jutunk egész képernyős élményhez, de ezzel semmi gond, hisz az eredeti Amiga verzió felbontása sem 1024*768 volt bizony, így a pixeles látvány még skálázás után sem elrettentő. Sőt, régi Amigás haver kezébe adva az első mondat ez volt, ami a szájából elhangzott: '...végre látom a pixeleket!'. És valóban, a mai HD felbontás világában néha igenis jól esik kicsit nagyobb pixeleket tapogatni. Persze iPad-en a középre igazított negyed képernyős méretben sokkal szebben néz ki, csak az a baj, hogy a fekete szegély nem használható ilyenkor az irányításhoz, ehelyett az ujjunk jelentős területet kell kitakarjon az amúgy sem nagy játékmezőből. Ezügyben küldtem a Manomio nevű fejlesztőcsapatnak egy visszajelzést, majd kiderül, mennyire mozdulnak rá. Csupán annyit kértem tőlük, hogy iPad-en is natív módon fusson, vagyis legyen pluszos, és ha nem kérünk felskálázást, akkor a képernyő fekete szegélyére kerüljenek a kezelőgombok. Így elérhető lenne, hogy a játék kiváló grafikával fusson, mégis könnyű legyen irányítani. Majd kiderül... :)
Aki nem emlékezne rá, vagy nem hallott volna róla, a Flashback-et sokan az Another World nevű, óriási sikert aratott játék folytatásának tekintették, de ez nem volt az az igazi folytatás, csupán a felhasznált technika és az irányítás miatt nevezhetjük annak, magának a történetnek nem volt köze a nagy elődhöz. Igaz, mindkettőt a Delphine nevű kiadó jelentette meg, és mindkét játék rotoscope mozgástechnikával készült, de a hasonlóságok itt véget is érnek.
A történet a távoli jövőben játszódik, 2142-ben, mikor is Conrad, a főhősünk rájön, hogy egy távoli bolygóról érkezett idegenek már tömegesen épülnek be a hatalommal bíró tisztségekbe, előkészítve a napot, mikor is társaik megérkezésével az emberiség mattot kap, és végleg eltűnik. Az, hogy senkinek nem tűnik fel a folyamat csupán annak köszönhető, hogy az idegenek képesek alakváltó módon emberi formát ölteni.
Conrad rájön, hogy hamarosan az idegenek megteszik a szükséges lépéseket, hogy felfedezése titokban maradjon, ezért gyorsan lementi emlékeit, majd egy holografikus kockába menti el utasításait saját maga számára, hogy egy esetleges memóriatörlés után képes legyen emlékeit visszaszerezni. Mint kiderül, gyanúja nem volt alaptalan, a memóriatörlés megtörténik, mi pedig a Titan bolygó dzsungeljében ébredünk, buksink flash-memóriájából totálisan törölték a firmware-t...
Naná, hogy nekünk kell Conradot végigvezetnünk egy sor izgalmas kalandon, hogy emlékeit visszaszerezve megakadályozzuk fajunk kiirtását. Utazásunk során változatos helyszíneken kell helytállnunk, a már említett dzsungeltől a tv-vetélkedőnek helyet adó HalálTorony-ig. Fegyverünk egy pisztoly, de akad, hogy egy eldobott kő segítségével kell elterelnünk egy őr figyelmét. Különféle hasznos holmik segítenek utunk során, vannak amelyeket magunknak kell felfedeznünk a pályákon, de van, amit segítőkész emberketől kapunk bizonyos helyeken.
Nem szeretnék sokkal többet lelőni a poénból, mert ezek a játékok még jól kitalált történettel bírtak, ha azt előre elmondom, nem lesz igazán izgalmas a dolog. Az irányítás úgyis egyszerű, bárhol egy tap, és máris előjön a joystick, amit aztán már arra mozgatunk amerre csak kell. Van még egy pisztoly ikon, amivel elővhetjük, és eltehetjük a fegyvert, van Action gomb (A), amivel futunk, lövünk meg ilyenek. Van Use gomb, amivel a pályákon található interaktív elemeket használhatjuk, pl. az elemtöltőt. Az Items gomb pedig a zsebeink tartalmát mutatja meg.
A mozgások olyan szinten kidolgozottak, hogy bizton állítható, 2d-s játékban ennél jobbat nem találni. A zene és a hangok is remekül szólnak, valódi moziélményt nyújtott ez a játék 92-ben Amigán és még most is. A különböző események kapcsán lejátszódó átvezető jelenetek pedig kimondottan művészi minőséget képviselnek, erre nincs jobb szó.
A sztori megfelelően komplex, ugyanakkor néhol képregényszerű. Ez nem baj, sőt, egyenesen előnyére válik a játéknak.
Aki kedvet kapott, a teljes verziót letöltheti itt. Mivel jelenleg leárazva 1.59€-s áron kapható, mindenkinek bátran ajánlom, de aki mégis biztosra menne, nehogy feleslegesen költse el azt az ötszázast, annak jó hír, hogy van Lite verzió is.
(A tesztjátékot a szokásos módon magam biztosítottam magamnak.)
| Grafika: | 99% |
| Zene/hang: | 95% |
| Játszhatóság: | 87% |
| Fizika: | --% |
| Szavatosság: | 99% |
-komoly sztori
-karakteranimáció felsőfokon
-művészi átvezető jelenetek
-korát meghazudtoló minőség
-finnyásoknak iPad-en 2*2-ben pixeles
