Bizony, ez most az "ezer golyó, a tűz meg az ég alját veri" típusú alkotások egyike. Persze ez egyáltalán nem baj. Hol van az ugyanis megírva, hogy minden játéknak gondolkodtatónak kell lennie? Sehol. Szükség van az ilyen lövöldékre, hogy miután a főnök üvöltve ránk vágta az ajtót, néhány perc alatt le tudjuk vezetni a feltornyosuló stresszt és agressziót. Erre kiválóan alkalmas lehet a Dogfight 2. Remélem senki sem veszi komolyan a szó szerinti fordítást. Dogfighting annyit jelent a pilóták világában, mint géppuskával (később gépágyúval) küzdeni egymás ellen, röviden : légi közelharc. Egy oldalnézeti repülős lövöldözésről szól a dolog, melyben a gépünket a Fel/Le vagy Jobbra/Balra gombokkal tudjuk irányítani. A Space billentyű működteti a géppuskát, a Shift/Control pedig a bombavetőt.
Igyekezzünk úgy manőverezni, hogy gépünk mindig az ellenség hat óráján, vagyis pontosan a háta mögött legyen. Ekkor ugyanis anélkül tudunk rájuk nagy szorgalommal lődözni, hogy a megtorlástól különösebben tartanunk kellene. Vannak manőverek, melyeket egy-egy pályán bevethetünk az ellenség megtévesztésére. Hogy melyek ezek, arról a pálya elején kapunk felvilágosítást. Csak az itt kiemelt manőver fog működni az adott pályán. Akad itt 360 fokos fordulás, elrejtőzés a felhők felett, tartós alacsony repülés, vagy függőleges zuhanás. Ezek összezavarják a rosszfiúkat, emiatt aztán néhány másodpercig tehetetlenek a manővereinkkel szemben. Ha egy ellenséges gép felett egy kérdőjelet látunk, az adott gép nem tudja, hol és merre repülünk éppen. Ezt pedig azonnal ki kell használnunk!
A bombázás meglehetősen puritán módon történik, egyetlen segédeszköz könnyíti meg a célzást, nevezetesen a talpas szemmérték... Vigyázat! A bombák száma limitált!
A repülés hajnalán még így és csak így vívták a légi harcot, nem voltak horizonton túlról indítható rakéták, fedélzeti radarok és hasonló technikai hókusz pókuszok. Akkoriban a lopakodó technológia egy lyukas garast sem ért volna, mivel nem lett volna mit kicselezni vele. Egy filmbeli közismert mondat jut erről eszébe az embernek: "...emberibb fegyver, emberibb időkből..." Hogy így van-e, avagy sem, mindenki maga döntse el, mindenesetre akkoriban még látták egymást a harcoló felek, az erőviszonyok pedig egyenlőbbek voltak mint a sugárhajtású gépcsodák világában.
A játék hangulata nagyon jó, s bár harci játékról van szó, mégis azt lehet mondani: aranyos. A grafika -melyet az Options menüben lehet két lépésben állítani- épp annyira részletes, hogy a játszhatóságot nem rontja el. Állítható továbbá ugyanitt a vezérlés megfordítása is.
A korhűség is rendben van, a gépek kinézete jó, az ellenség eszközei közt pedig teherautót, légvédelmi ágyút vagy akár légvédelmi ballont is felfedezhetünk.
Végezetül pedig mindenkinek megadom a felszállási engedélyt. Jó vadászatot!
